Pedagógusok lapja: OKTATÁS, VITA, SZÍNHÁZ

forrás: http://www.pedagogusok.hu/sites/pedagogusok.hu/files/dokumentumtar/pedlap/PL-2015-6-7.pdf

A KB35 Társulat nehéz kérdésekkel szembesíti és színvallásra készteti a nézőit

Ki határozza meg a tananyagot? Beleszólhat-e a diák, hogy mit és hogyan tanítanak neki? Feladata-e az iskolának a nevelés? Mi hasznosabb a társadalom számára az integráció vagy a szegregáció? Kell-e a szakiskolában közismereti tantárgy? Öt olyan kérdés, amely valamilyen szintű érintettség okán társaságban, munkahelyen mindenképp szóba kerül. Ha csak igennel vagy nemmel lehetne válaszolni, ön melyik oldalon foglalna helyet? A MU Színházban erről késztették színvallásra közönségüket az előadást létrehozó fiatal alkotóművészek. A KB35 Társulat a május 14-i bemutatóra szakértőnek meghívta Galló Istvánnét, a PSZ elnökét. Az előadásról Szivák-Tóth Viktorral, színész-rendezővel, az inárcsi művészeti iskola oktatójával beszélgettünk.

– Amatőr társulat vagyunk, a KB35 tagjai civilek, főleg tanárok nagyvárosi, kisvárosi, községi iskolákban. Magunk írjuk és adjuk elő az iskolarendszer problémáit feszegető produkcióinkat.[1] Egyik projektünk, a TIKK című arra kereste a választ, hogy a sok oktatásügyi kormányrendeletnek milyen konkrét hatásai vannak egy tanári karra. Ez az előadás a II. Titánium Színházi Szemle díjazott alkotása lett. Ebben egy tantestület hétvégi csapatépítő tréningre vonul el, s közben azzal is szembesülnek: miként torzítja el a tanárok mentalitását a felülről irányító, mindenható központi szerv – mondja Szivák-Tóth Viktor.

–  Itt a MU Színházban a most bemutatott Van kérdés! című előadás ugyancsak az oktatás problémáit feszegeti, csak mélyebben merít a problémákból…

–  Amikor a TIKK elkészült, azt láttuk, hogy úgy lesz teljes, ha nemcsak egy történetet adunk elő a színpadon, nemcsak arra keressük a választ amit mi találunk fájdalmasnak a témában, hanem egy vitaszínházat készítünk hozzá, és teret adunk azoknak a gondolatoknak is, amelyek a jelenetek láttán a  nézőkben fölmerülnek. Ezért vállalkoztunk egy olyan színházi műfajra, amely a moderált vita és a drámapedagógiai módszerek találkozásából jött létre. Minden témát egy provokatív színpadi jelenettel indítunk, és a moderátor kérdéseivel arra késztetjük a jelenlevőket, hogy az adott témában maguk is foglaljanak állást. Minden nézőnek el kell döntenie, hogy a feltett öt kérdésre ő maga igennel vagy nemmel felelne, s döntése szerint kell helyet foglalnia a színpad két oldalán. Középút nincs[2]. A vita lehetőséget teremt a résztvevők közötti párbeszédre, biztosítja a feltételeket a téma minél alaposabb körüljárásához, a vitatható aspektusok mélyebb megértéséhez.

– Milyennek látta a „Van kérdés” fogadtatását?

– Nagyon sikeresnek. Bár a TIKK-hez képest fél háznak számít a 20-25 fős nézőközönség, szerintem aki eljött, az rögtön megérezte, hogy a vitaszínház nagyon barátságos és jó forma, sokkal könnyebb így beszélgetni, mintha csak leülnénk egy nagy körbe, és az lenne a téma, hogy most milyen problémák vannak az oktatásban.

– Mennyire volt aktív a közönség?

– Úgy tűnt, hogy a nézők többsége maga is pedagógus volt. Azt láttam, hogy az elején egy-két szószóló volt, de az előadás közben szép lassan valahogy mindenki feloldódott, a legtöbben meg tudtak szólalni, ha akartak. És ez nem volt kevés, hisz legalább 15 ember biztosan szóhoz jutott, de talán még többen is. Ez elképesztő arány, ami nekem nagy meglepetést okozott. A hozzászólásokban volt humor, voltak gondolatok. Ez volt a bemutató. Mivel ez az első ilyen előadás volt, csak remélhetem, hogy a későbbiekben a többi előadáshoz is lesznek ilyen hozzászólások.

– Kik írták és adták elő a jeleneteket?

– Az alkotók Bálint Anett, Fodor Éva, Fodor Katalin, Gál Zsófia, Kovács Anna, Kovács Zoltán, Malik Gábor, Ordasi Gábor és rendezőként jómagam. Ez a közösség maga írja és adja elő produkcióit.[3]

Hogy gondolja, ki lehetne vinni az előadást a színház falai közül?

– Ez egy mobilis műfaj, elvileg bárhová el tudjuk vinni. Én örülnék, ha nem csak tanárok lennének a nézők. Jó lenne, ha például diákok, szülők, vagy akár civilek is látnák, részesei lennének egy ilyen előadásnak, hiszen azok a problémák, amelyeket feszeget nagyon fontos társadalmi kérdések. Mindenkinek van valami köze hozzájuk!.

 

Okos kezdeményezés

A bemutatóra szakértőt is hívtak, Galló Istvánnét, a PSZ elnökét, aki nem „szakértői magaslatról” figyelte az eseményeket, hanem egy – egy témában a többi néző gondolatainak meghallgatása mellett kifejtette saját álláspontját. A többiekkel együtt részt vett az „átülős” játékban is, így maga is aktív szereplőjévé vált a darabnak. Az előadás után – amit Galló Istvánné okos kezdeményezésnek tart – nem egy, a PSZ elnökének álláspontjával szembehelyezkedő vita – partner is megköszönte neki a részvételt.

1. Ki határozza meg a tananyagot: az állam vagy a nevelő?

A vita során annak örülnénk, ha a résztvevők arról beszélnének, milyen társadalmi kontrollt tartanak hasznosnak az oktatásban.
A jelenetben egy tanár és egy diák konfliktusát láthatjuk. A tanár óra után beszél a diákkal a tanórai viselkedéséről, a diák ugyanis „antiszemita szenny”-nek minősítette Tormay Cécile Bujdosó könyvét. A tanár azzal érvvel, hogy a széleskörűen elterjedt Nyugat-os hagyománnyal szemben nem árt megismerni a korszak egy másik nézőpontját sem. A diák kijelenti, hogy nem fogja elolvasni a művet – mely nem is szerepel a hivatalos tananyagban –, a szüleivel már meg is beszélte, ha ezért egyes jár, azt elfogadják.

2. Beleszólhat-e a gyerek abba, hogy mit és hogyan tanuljon?

A vita a közismert kérdést feszegeti: ki tudja jobban, mire van/lesz szüksége a tanulónak/diáknak vagy épp a társadalomnak?
A jelenet újra tanár-diák szembenállást ábrázol. A magyar tanár szeretné rávenni a diákot, hogy teljesítse az elégségeshez szükséges feltételeket, olvasson el legalább egy szépirodalmi művet, és írjon róla egy olvasónaplót. A diákot leköti a kémia tanulmányi verseny. A szépirodalmat nem szereti, nem is tartja fontosnak, hiszen z egész csak „kitaláció”, arra kéri a tanárt hadd írjon egy szakirodalomról. A tanár ezzel nem ért egyet, a diák nagy tananyagteherre hivatkozik, úgy látja muszáj szelektálnia, ha a neki megfelelő színvonalon akar teljesíteni.

3. Feladata-e az iskolának a nevelés?

A jelenet egy tanár-szülő vitát ábrázol, melyben a szereplők nevelési elvei alapvetően különböznek.
Áron ugyanis sírva érkezett haza az előző nap az iskolából, és otthon azt mondta: az osztályfőnöki órán megalázták. A szülő ezért kért időpontot a testnevelés szakos osztályfőnöktől, aki elmagyarázza neki, hogy szeretné, ha Áron megtanulná megvédeni magát – ezért is találta ki ezt a sajátos „edzéstervet” az osztályfőnöki órákra. A szülő mindezzel nem ért egyet, az edzésterv leállítását kéri – az osztályfőnök azonban csak akkor hajlandó erre, ha Áron ezt személyesen meri majd szemtől-szembe kérni tőle.

A jelenet főkérdését konkrét helyzetekre vonatkozó kérdésekkel egészítjük ki:

Anna: Ha nem vettél ünneplőt, ülj a hátsó sorba!

1. Kötelezni kell-e az ünneplő viseletére a diákokat az iskolai ünnepélyeken?

Zoli: Kérlek, tedd el a szendvicset és az üdítőt – óra van!

2. Ehet-e a diák a tanórán?

Zsófi: Gondolom, tisztában vagy azzal, hogy a felsődön látható ábrák nyílt szexuális utalásoknak minősülnek!

3. Kellene-e szabályozni az iskolai viseletet?

Éva: Az intim életeteket hagyjátok az iskolán kívül!

4. Csókolózhatnak-e a diákok az iskolában?

Anett: Kérlek, tedd el a telefonodat!

5. Lehet-e tanulási segédeszköz az okostelefon tanórán?

Viktor: Addig ne gyújtsatok rá, amíg el nem értük a kijelölt helyet!

6. Dohányozhat-e a 18. életévét betöltött diák az erre kijelölt helyen?

Anna: A felsorolt indokok miatt az osztály indítványozni szeretné a tanárváltást.

7. Leválthatják-e a diákok az őket tanító tanárt?

4. Mi hasznosabb a társadalomnak: integráció vagy szegregáció?

A jelenet a spontán kialakuló szegregációt jeleníti meg (a szülők másik iskolába viszik a gyereküket, az iskolában egy osztályba kerülnek a nehezen kezelhető gyerekek).
Jelenetvázlat:
Tanár: Miért hívtál?
Igazgató: Két új gyerek kerül az osztályodba.
Tanár: Nagyon jó, meglesz a létszám.
Igazgató: Úgy készülj, hogy mindkettő SNI-s.
Tanár: A Robertánál miért nincs egy sem, nálam meg lassan több, mint a fele?
Igazgató: Tisztában vagyok a képességeitekkel. Az integráljon, aki tud.
Tanár: Örülök, hogy megdicsérsz, csak megszakadok.
Igazgató: Ne aggódj, megtérül. Sokkal nagyobb a hozzáadott érték, csak most ez még nem látványos.
Tanár: A szülők panaszkodnak. Elviszik a két húzóemberemet.
Igazgató: Majd beszélek a szülőkkel. Sajnálom, ha így látják. A mi iskolánk profiljához hozzátartozik az eredményes integráció, ami, hála neked, a jó képességű gyerekek hatékony bevonásával valósul meg. Ha ők nem látják az ebben rejlő lehetőséget, és nem tudnak azonosulni a mi nevelési céljainkkal, és akkor egyszerűen nem valók a mi intézményünkbe és nincs is rájuk szükségünk.
Tanár: Akkor a te gyerekeid miért járnak elitgimnáziumba.

5. Kell-e a szakiskolába közismereti tantárgy?

A vita során annak örülnénk, ha a résztvevők arról beszélnének, milyen szerepe lehet az alapképzésnek, a kultúra ápolásának az oktatásban.
Jelenetvázlat:
Betanító: Mutassa be, mit csinál, ha az autoklávban 270 fok fölé emelkedik a hőmérséklet? Nem olvasta a leírást?
Munkás: Tessék elmondani, mert az ott olyan furcsán van leírva.
Betanító: Erre nekem nincs időm. Ez egy 60 órás betanítás. Nem tanították meg olvasni.
Munkás: De.
Betanító: De minek?!

————————————
{[1]} E témában valóban a saját improvizációinkra alapoztuk az előadásokat. Már korábban is gyakran fordultunk ehhez az munkafolyamathoz, de játszunk drámaíró tollából származó darabokat. A MU Színházban most is műsoron Tasnádi István Titnic vízirevü c. darabjából készült előadásunk. Az viszont hozzátartozik az igazsághoz, hogy mindig a társulat, a közösség által fontosnak ítélt problémákhoz készítünk előadást.
{[2]} Annak azonban örülünk ha valaki vita közben dönt úgy, hogy mégis a másik oldalra ül.
{[3]} ld. 1. lábjegyzet

Címke , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Árpád Illés bemutatkozása

honlap-admin

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


The reCAPTCHA verification period has expired. Please reload the page.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .