Színjátszó foglalkozások indulnak 7-14 éveseknek!

Színjátszó foglalkozásokat indítunk 3 életkori csoportban, Inárcson, a Zrumeczky Dezső Művelődési Házban!
A foglalkozásokat vezeti: Fazekas Anna Dorottya, pszichológus, a KB35 Színházi Nevelési Társulat színész-drámatanára.
A foglalkozások október 17-én kezdődnek!

Mi történik a színjátszó foglalkozásokon?

  • A tanév végére egy színházi előadást készítünk, de nem előre megírt szövegkönyvből, hanem a gyerekek saját ötletei, érdeklődése alapján.
  • A résztvevők történeteket, jeleneteket készítenek, melyben szabad teret kapnak önmaguk kibontakoztatására.
  • Önismereti, csapatépítő játékokat játszunk.
  • Koncentrációs, improvizációs gyakorlatokat végzünk.
  • Fejlesztjük a mozgást, előadókészséget, önbizalmat.
  • Beszélgetünk, közösen gondolkozunk, elemzünk.
  • A szülők személyes visszajelzéseket kapnak a foglalkozásokról és gyerekükről.
  • A hangsúlyt az értékekre és az erősségekre helyezzük.

 

Miért pont színjátszás?

Mert oldja a feszültséget, fejleszti az önismeretet, az önbizalmat, a kreativitást, figyelmet, előadókészséget. Támogató közösséget, barátságokat, sikerélményéket és életre szóló tapasztalatokat nyújt. Egy igazi mankó az élethez.

7-8 éveseknek

Hétfőnként

16.00-17.30

9- 11 éveseknek

Hétfőnként

14.00-15.30

 

12-14 éveseknek

Hétfőnként

18.00-19.30

 

Helyszín

Zrumeczky Dezső Művelődési Ház

2365 Inárcs, Bajcsy-Zsilinszky út 94.

 
 

Foglalkozás díja

Havi 7.000 forint.

„Visszatértünk a gyökerekhez” – KB35, 2019.

forrás: https://www.szinjatekos.org/single-post/kb35-2019

Az elmúlt évben lezajlott a tervezett átalakulás az inárcsi KB35 társulat működésében. Bár saját bemutatót nem tartottak, mégis aktív és gazdag időszakot tudhatnak maguk mögött. Szivák-Tóth Viktorral beszélgettünk a társulat 2019-es évéről, és az inárcsi közösségi alkotás útjairól. 

– Tavaly arról beszéltetek az interjúban, hogy átalakulóban van a társulat működése. 2019-ben mintha kevesebb tisztán KB35-ös előadást láttam volna, inkább koprodukciókkal jelentetek meg. Hol tart most a megújulás?

Szivák-Tóth Viktor: Az átalakulás nagyrészt lezajlott, de azért még finomítjuk. A tempót valóban visszavettük, a saját lehetőségeinkhez, igényeinkhez igazítjuk a színházi munkánkat. Nemhogy új saját bemutatónk nem volt, de a fellépéseink is visszaszorultak. A tavalyi három egész estés produkciónkat már nem játsszuk, a Ti, mint én-től 2018 őszén, a P, avagy jelenetek egy vándorszínész életéből-t télen, A tökéletességen innen-t pedig 2019 nyarán búcsúztattuk el. Az átalakulás időszakában a koprodukciók nagyon fontossá váltak számunkra.

Három területen dolgozunk továbbra is. Ennek arányai, egymáshoz való viszonyuk változott. Az egyik a saját bemutató elkészítése. Ez kiemelten fontos, hiszen az ilyen projektben vesz részt a teljes társulat. Itt haladunk a leglassabban, hiszen hetente egy, péntek esti próbánk van rá csupán.

Közben azok a tagok, akiknek maradt lekötetlen energiájuk, kiegészítik ezt további tevékenységekkel. Ahol lehet, ezt koprodukcióvá alakítjuk, ahol nem, ott marad a vendégszereplés. Koprodukcióban készült idén a RÉV Színházzal az Anyakicsinyítés, és a Vekker Műhellyel a Magad adod című komplex színházi-nevelési előadás, a Soltis Lajos Színházzal és a Kőszegi Várszínházzal A Cinóber hadművelet.

Emellett a saját színházi-nevelési műhelyünk, amely a társulat egy kisebb része, szintén aktív. Tantermi előadásainkat rendszeresen játsszuk, jelenleg két saját produkciót tartunk repertoáron, ezt három koprodukció egészíti ki.

Összegezve azt lehet mondani, hogy az egyesület tevékenysége igen gazdag, de ezt már nem lehet egy az egyben azonosítani a társulattal. A társulat egy közösség, az egyesület egy szervezet. Ha kívülről tekint rá valaki, akkor azt láthatja, hogy az egyesület több projekt számára nyújt szervezeti kereteket, ezek közül az egyik a társulat. Számunkra pedig a közösség továbbra is az a szellemi műhely, amely meghatározza az egyesület céljait.

a teljes interjú megtalálható itt: https://www.szinjatekos.org/single-post/kb35-2019

XXVII. Fodor Mihály Színjátszó Tábor

2019-ben ismét a Balaton déli partján Fonyód és Balatonfenyves között Alsóbélatelepen (Fonyód kertváros) közvetlenül a vízparton, kerül megrendezésre Táborunk.

A tábor pontos címe:
8640 Fonyód Alsóbélatelep, Bacsák utca 5.

I. Időpontok

A tábor időpontja: augusztus 5. (hétfő) – augusztus 12. (hétfő).

Indulás: augusztus 5. (hétfő), 9-10 között, Budapest, Kelenföldi vasútállomás. A vonat Fonyód Alsóbélatelepre 11-12 között érkezik meg.

Érkezés: augusztus 12. (hétfő), 12-13 között, Budapest, Kelenföldi vasútállomáson. A vonat Fonyód Alsóbélatelepről 10-11-között indul.

II. Tábori részvételi díj:

A tábor részvételi díja 39 500 Ft/fő. A részvételi díj több részletben is befizethető az egyesület számlájára.

Számlaszám: 65500044-30057562-55000017

A közlemény rovatba kérjük beírni a táborozó nevét és születési dátumát.

Három határidő van a befizetéssel kapcsolatosan. A jelentkezés után 10 000 Ft előleg megfizetését kérjük a jelentkezés véglegesítéséhez. A részvételi díj első felét legkésőbb április 30-ig (ez további 9 500 Ft), a második felét legkésőbb június 30-ig (20 000 Ft) kell elutalni.

Azon jelentkezők, akik esetleg meggondolják magukat április 30-ig a teljes befizetésüket, június 30-ig
15 000 Ft-tal kevesebbet kapnak vissza. Július 15. után sajnos nem áll módunkban a befizetett összeget
visszaadni.

III. Jelentkezés

  1.  A jelentkezési lap elküldése után a kb35.info@gmail.com e-mail címről visszajelzünk a szabad helyekről.
  1. A visszajelzést követően szükséges az előleg, megfizetése mellyel teljes a jelentkezés.

A táborozói létszám feltöltése a jelentkezés sorrendjében történik.

IV. A táborozó hozza magával…

személyi igazolványát (ha van)
diákigazolványát (ha van)
lakcímkártyáját,
Taj-kártyáját,
a szülői nyilatkozatot (A nyilatkozat a július 29–augusztus 4. között emailen is elküldhető)

V. Egészségügyi tudnivalók

Kérjük, a jelentkezési lapon töltse ki az egészségügyi tudnivalókat, melyek a táborozást érinthetik (pl.: a táborozó speciális étrendű, allergiás – ebben az esetben azt is, hogy mire –, asztmás, vagy más tartós betegsége van, gyógyszeres kezelés alatt áll, intenzív fizikai megterheléstől óvni kell, stb.).

VI. Szülői nyilatkozat

A 18. életévét be nem töltött táborozók szüleit kérjük, hogy a tábor kezdetéig a csatolt szülői nyilatkozatot kitöltve és aláírva juttassák el kapcsolattartójukhoz, vagy hozza magával a táborozó. A nyilatkozatokat digitális változatban is elegendő eljuttatni július 29–augusztus 4. között a kb35.info@gmail.com e-mail címre. (Amennyiben lehetséges az aláírt nyilatkozat szkennelt változatát kérnénk, vagy ha ez nem megoldható, a kitöltött dokumentumról készült képet.)

VII. Szállás, étkezés

A tábor napi háromszori étkezést (reggeli, ebéd, vacsora) biztosít. A tábor konyháján a speciális étrendi igények kielégítésére is van lehetőség. A táborhelyen büfé is üzemel, mely a gyerekek igényeinek megfelelően alakítja a kínálatát.

Az elhelyezés 4-6 ágyas szobákban lesz, és ágyneműt biztosítunk mindenkinek.

VIII. Programok

A táborban a napi 2X3 órás próbákat szervezett szabadidős programok, balatoni fürdés (felnőtt felügyelettel), közös játékok, színházi, zenei programok egészítik ki. Utóbbihoz és az egész tábori munkához is hasznos, ha a táborozó nem rejti véka alá akár más területen megmutatkozó értékeit, ha hangszerét, tehetsége megmutatásához szükséges egyéb eszközeit magával hozza. A színház összművészet, így igyekszünk beépíteni a közös munkába minden fellelhető tudást és képességet.

Mindemellett természetesen jut idő a spontán ismerkedésre is.

IX. Augusztus 5. vasárnap, az előadások megtekintése, vendégek a táborban

Augusztus 11-én, vasárnap körülbelül 2-3 órai kezdéssel megtekinthetők a táborban készült előadások. Ezek a bemutatók nyitottak, így a szülők, rokonok, barátok bátran növelhetik a nézők számát.

A táborhely szabályai a vendégekre is vonatkoznak, így kérjük a vendégeket, hogy a tábor területére alkoholos italt ne hozzanak be, valamint, hogy, akik dohányoznak, ezt szigorúan csak az arra kijelölt helyen tegyék. A vendégek számára szállást, étkezést nem tudunk biztosítani, a vendégek a takarodóig tartózkodhatnak a tábor területén. 

A táborral kapcsolatos további kérdéseit kérjük, küldje el a kb35.info@gmail.com emailcímre, vagy hívja a 0670/238-4596-os telefonszámot.

                                                                                                                   Ordasi Gábor
táborvezető

A döntés mindig jelen idejű, és a miénk, számomra ez a szabadság

forrás: https://szinhaz.hu/2018/10/22/_a_dontes_mindig_jelen_ideju_es_a_mienk_szamomra_ez_a_szabadsag?fbclid=IwAR3nwvRzmDRQTs1ZlTCkGY_FsXxfa73OBaBZAfUsg8oLVTwzuMWOSYdiPyI

A KB35 társulat A tökéletességen innen című bemutatójának rendezője, Szivák-Tóth Viktor mindenkinek ajánlja az előadást, aki él.

A KB35 inárcsi társulat október 26-27-én a MU Színházban mutatja  be A tökéletességen innen című előadását. Szivák-Tóth Viktor rendezésében hétköznapi emberek problémáin és sorsainak bemutatásán keresztül igyekszik mélyebben hatni a közönségre, hosszú távon pedig a közbeszéd átalakulására. A két éves próbafolyamatról, személyes és meghatározó élményekről is beszélt a rendező.

Az előadás hétköznapi emberek sorsával, tragédiájával vagy éppen boldogságával foglalkozik. Mikor és miért döntöttetek úgy, hogy ilyen témában készítenétek előadást?

A KB35 előadásaiban visszatérő karakterek a hétköznapi emberek, mi is azok vagyunk, köztük élünk, ezt a környezetet ismerjük kívülről-belülről. A közösségi színházi működésünk is ebből a felhajtó erőből táplálkozik, sokféle fő állás mellett szenvedélyből, alkotókedvből hozunk létre produkciókat, melyekbe igyekszünk beépíteni az élet más területein felhalmozott tapasztalatainkat.

A saját rendezéseim sorában mégis váltást jelent ez a téma: korábban a közéleti színház kötött le, ennek kicsúcsosodása a TIKK volt, amely a magyar köznevelés problémáira reagált, három évig játszottuk, és közben a társadalom is egyre érzékenyebb lett erre a témára – nagy élmény volt, amikor a kockásinges tüntetés idején játszhattuk a MU Színházban, gyakorlatilag csak pedagógusokból álló nézőknek az előadást. Mégis az az érzésem támadt a három év alatt, hogy ennél erősebben szeretnék hatni a társadalmi folyamatok alakulására.

A tüntetések, a közösségi média kampányai, a közéleti viták hatásában elbizonytalanodtam, és egyre erősebb lett a meggyőződésem, hogy mélyebb szinten kell megragadnunk a problémákat. Vagyis már nem a közvéleményt szeretném párbeszédkészebbé tenni, hanem a hétköznapi emberek számára szeretnék olyan élményt nyújtani, ami hosszú távon talán a közbeszéd átalakulását is eredményezheti. Ezzel párhuzamosan a színházi-nevelésnek is jóval nagyobb szerepe lett az életemben.

A tökéletességen innen… te hogy fejeznéd be a címeteket? (Vala)min túl?

Mindazon túl, amit magunkkal hozunk a családtörténetünkből, amit felhalmozunk életünk során, amiben a társadalmi-kulturális környezetünk meghatározna. A cím számomra annak elfogadásáról szól, hogy az életünket rengeteg olyan tényező alakítja, melyeket nem irányíthatunk, de befolyással lehetünk rá. Ahelyett, hogy egy tökéletes életet, személyiséget szeretnénk felépíteni, talán érdemes nagyobb hangsúlyt fektetnünk arra, hogy jelen állapotunkban, ott és akkor, ahol éppen tartunk, kikkel, milyen kihívásokkal találkozhatunk, és ezeket a találkozásokat hogyan alakíthatjuk úgy, hogy az minden érintett számára adjon valamit.

A döntés mindig jelen idejű, és a miénk, számomra ez a szabadság, még akkor is, ha ezer körülmény hálóz is be minket. A tökéletesség egy zárt rendszer, de ha nem erre törekszünk, akkor utat találhatunk egymáshoz, és közelebb kerülünk ahhoz is, amit életnek nevezünk, amitől távol állnak a megkövesült szerkezetek, hiszen folyamatos változások sora.

Ez természetesen az én értelmezésem, az alkotótársak valószínűleg más választ adnának, és reményeink szerint a nézőknek is saját értelmezésük lesz a címről és az előadásról is. Számunkra a közösségi alkotás ezt a nyitottságot is jelenti: helyet adni minél több nézőpontnak.

A tökéletességen innen (fotó: Illés Árpád)

 

Milyen maradandó személyes élményt tudsz elmesélni nekünk a próbafolyamatról?

Ez egy hosszú, két éves próbafolyamat volt, tele személyes élményekkel: az előadás maga is az alkotók személyes élményeiből építkezik, természetesen erősen átalakítva. Ami nagyon érdekes, hogy az alkotás most is meglepett minket, olyan dolgokat világított meg már jó előre, ami az életünkben csak később következett be. Ez nem új tapasztalat számunkra, de mindenképpen annak a jele, hogy elég mélyre ástunk a próbafolyamat során. Ezzel együtt fontos, hogy a bemutató idejére már rálátásunk legyen a produkció által felvetett problémára, hogy ne csak felkavarjuk a nézők érzelmeit, hanem támpontokat is adhassunk számukra, melyek mentén újra rendezhetik korábbi tapasztalataikat.

A két év során a kezdő alkotó csapat erősen átalakult. Mégsem gondolom, hogy nehéz szülés volt, az egyik játszónkat azért helyettesítettük, mert a próbafolyamat elején kiderült, hogy babát vár, aki azóta meg is született, az egyik új játszónk pedig épp a hosszúra nyúlt próbafolyamat révén tudott becsatlakozni hozzánk, mert neki közben egy éves lett a gyerkőce, és már tűkön ült, hogy mikor tud egy projektbe becsatlakozni. Az előadáshoz magához pedig nagyon passzolt az a könnyed folyamat, ahogy az újabb társak becsatlakoztak. Úgy tűnik, kellőképpen felkészítettük magunkat a találkozásokra.

A leírásban azt írjátok „mindenki változik”. Szerinted ez a jelenség mit okoz akár egy párkapcsolatban, akár más emberi kapcsolatokban?

Szerintem ez azon múlik, hogy mi a viszonyod a változáshoz. Ha elfogadod, hogy az élet szerves része, akkor gazdagít, ha nem fogadod el, és ragaszkodsz mindenáron, akár olyan dolgokhoz is, amik már nem működnek, csak valamikor nagy értéket képviseltek a számodra, akkor az előbb-utóbb gyaníthatóan valahol töréshez vezet. Egy tökéletlen, de folytonos, és folyamatosan gazdagodó élet pedig számomra többet ér, mint egy darabokra tört kép, amit aztán próbálsz minden erőddel újra összeillesztgetni, elviselve minden fájdalmat, ami ezzel jár.

Az előadásban nagy hangsúlyt kap a halálhoz való viszony. Természetesen nem szeretnénk nyomasztó előadást létrehozni, sokkal inkább olyasmit, amiről a néző úgy jön ki, hogy szabadabbnak érzi magát. Számomra az élet a változás, a halál az állandóság. Amíg élek, addig viszont ezt az állandóságot csak az életem szempontjából tudom értelmezni. Épp ezért nagyon megbecsülöm azt a szabadságot, amit a döntéseimben a magaménak tudhatok.

Számodra mi volt a legnagyobb kihívás az alkotófolyamatban?

Két nagy kihívás volt. Az egyik, hogy kellően mélyre tudjunk ásni magunkban, és olyan kapcsolatot alakítsunk ki egymással, amelyben nyíltan és őszintén tudjuk megosztani egymással a személyes élményeinket, nem tartva semmilyen megítéléstől. Ez tulajdonképpen könnyen kialakult. A másik, hogy szerettem volna, ha nem a korábbi rendezéseim kiforrott formanyelvén szólalna meg az előadás. Az a formanyelv már kész volt, reprodukálhatóvá vált, és fontosnak tartom, hogy új dolgokban próbáljuk ki magunkat. Nemcsak az újítás miatt, hanem azért is, mert a komfortzónánk elhagyásával újra előtörhetnek meglepő személyes tartalmak, és mi ebből alkotunk.

Az az igazság, hogy elég ügyesek lettünk az utóbbi években, én viszont szeretem az ügyetlenséget, mert egy-egy esetlenségben olykor sokkal erősebben lehet kapcsolódni a másikhoz, mint a tökéletesre csiszolt formákban. Megérzed a másik sebezhetőségét, és annak a felszabadító erejét, hogy ez vállalható. De hát, ügyetlennek lenni nem könnyű. Hétköznapi emberként mutatod meg magad, olyasmiket csinálsz, amiben sokan sokkal jobbak nálad. Én viszont azt gondolom, hogy a kultúra az élet legfontosabb értelemképző ereje, épp ezért hiszek az alkotás demokratizálásában. Mindenkinek szüksége van rá. Az élet nem a legjobbak kiváltsága.

Mesélj egy picit arról a kellékről, mely a darab szerves részét képezi, mégis folyamatosan alakul az előadások során!

Tudom, ám, mire gondolsz… Már vagy másfél éve tudjuk, hogy lesz egy festmény az előadásban, rá is találtunk a megfelelőre: az egyik játszónk fest, és van egy befejezetlen munkája, a plakátot is ebből készítettük. Úgy gondoltuk, jó lenne, ha előadásról előadásra tovább alakítaná (szerencsére elég aprólékosan dolgozik). A próbafolyamat és a munkabemutató során haladt is előre a festmény, de nem olyan iramban, ahogy a játszónk élete változott. Közben ő már úgy érezte, nem szívesen folytatná ez a munkáját, ráadásul inkább valami absztrakt képet tudna elképzelni az előadáshoz, az sem lenne rossz, ha nagyobb méretű lenne.

Úgyhogy ebben az irányban kezdtünk keresgélni. Aztán a napokban a lakásomban próbáltunk, szünetben a függőfolyosón cigarettáztunk. A játszónk meglátott valamit, amire azt mondta, hogy: „Na, ilyesmire gondoltam.” Kiderült, hogy egy festmény az, épp a kellő méretben. Már vagy egy éve ott állt a függőfolyosón. Úgyhogy becsöngettünk a szomszédomhoz, kiderült, hogy a bátyja festő, ő pedig költözködik, és nem tudja hova tenni ezt a festményt, úgyhogy meg fog válni tőle. Megkérdeztük, hogy nem bánná-e, ha egy előadásban szerepelne. Örült neki. Úgyhogy van egy újabb alkotótársunk, akit személyesen ugyan nem ismerünk, de természetesen nem akarunk belefesteni a művébe, ezért más módon alakítjuk majd át az előadás során.

Kiknek és miért ajánlanád különösen az előadást?

Némi káromkodás és a formanyelvi gazdagság lehet csak szűrő ebben, úgyhogy talán 14 év fölött lehet könnyen befogadható az előadás, de ezen túl ajánlani tudom mindenkinek, aki él.

VII. SZÍNKAVALKÁD KÖZÖSSÉGI SZÍNHÁZI TALÁLKOZÓ

PÉNTEK

17.00 Megnyitó

17.10 Trainingspot Társulat - Kötmese (’60)

„Én úgy képzelem, hogy a csillagok nem csupán izzó gázgömbök, ahogy a tudósok tartják. Én azt képzelem, hogy azok világító gombolyagok. Olyan gombolyagok, mint mi, csak olyan erősen fénylenek, hogy még mi is láthatjuk őket. És ha valaki elmegy közülünk, akkor ilyen fénylő gombolyag lesz belőle és vigyáz ránk onnan fentről, ahonnan mindent jól és tisztán látni. Néha, igazán ritkán még azt is látni, ahogy a vékony fonalszálak megcsillannak. Ezt persze csak én képzelem…na de ki mondja azt, hogy ez nem igaz?

(Kötmese: Tina mama)

Kötmese. Egy mese, ami összeköt. Mese egy barátság megszületéséről, az egymásra figyelés fontosságáról, a fantázia végtelenségéről és arról, hogy közösen játszani nemcsak jó, hanem a legjobb. A Trainingspot Társulat többszörös pályázatnyertes előadását ajánljuk mindazoknak, akiknek van egy emlékük, amit szívesen beletennének egy dobozba, hogy el ne vesszen soha.

Játsszák: Jobbágy Kata, Ivák Bence
Rendező: Bora Levente
Drámapedagógus: Manyasz Erika

Az előadást a 9-11 éves korosztálynak és idősebbeknek ajánljuk.

19.20 KB35 Társulat – Ti, mint én (’75)

A társulat improvizációi alapján készült.

Az anya, a pultos, az orvostanhallgató, a más, a random csávó, meg, aki befordult. Mindenki menekül saját élete nehézségei elől. Csatlakoznak Ferihez, hogy a világ elől elvonulva elkészítsék a világ legjobb zenei albumát. Zenélni ugyan nem tudnak, de ez nem zavarja őket. Ferit sem, csak néha. A zenén keresztül szabadítanák fel magukat válságuk alól. De kicsoda Feri? És mi a zenekar neve?

Előadásunk középpontjában a válság, mindenki, bárki válsága áll. A korábbiakhoz hasonlóan ismét improvizatív módon dolgoztuk fel a témát. A produkcióban nagy jelentősége van a zenei kísérletezésnek, ami azért is érdekes, mert többségünk tanult hangszeres tudással nem rendelkezik. Hiszünk abban, hogy az alkotás bárki számára nyitva álló lehetőség, nem pedig kiváltság. Nem a tehetség határozza meg az alkotót, hanem a tenni akarás iránti vágy.

Játsszák:
Feri – Malik Gábor
Saci- Bálint Anett
Csilla – Fodor Éva
Balázs – Fodor Katalin
Péter – Presenszki Gábor
Rénó – Villant Bálint
Máté – Zsiros Dániel
valamint:
Szivák-Tóth Viktor
Díszlet: Ordasi Gábor
Fény: Ordasi Gábor
Rendezte: Malik Gábor

16 éves kortól ajánljuk!

21.45 RÉV Színházi Nevelési Társulat/FAQ Társulat/Kb35 Társulat/ - Pillangó (’90)

Monodráma Henri Charriére Pillangó című regényéből.

Egy színész meséli végig Henri Charriére bestsellerré vált regényét. Pillangót elítélik, életfogytiglan töltheti büntetését. A fiatal férfi nem törődik bele az ítéletbe, minden áron szökni próbál. A fordulatos, fojtogató és lélekemelő szökési sorozatot követhetjük nyomon nézőként, ami több mint tíz évet ölel fel Pillangó életéből.

Pillangó mesél lelkiismeretről, adrenalinról, alvilági alakokról, őrületről, szenvedésről, az emberi természet, fantázia nyughatatlanságáról. Történetei újabb és újabb történetekbe gyűrűznek, így éli túl az enyészet útját, a fogságban töltött éveket.

Játssza: Balla Richie
Hang és zörej: Bojkovszky Zsolt
Dramaturg: Szivák-Tóth Viktor
Látvány: Kuti Letícia
Rendezőasszisztens: Bálint Betty
Rendező: Tárnoki Márk

SZOMBAT

11.50 Béta Társulat - Szürkület (’95)

Koffi Kwahulé Barbárok melankóliája című drámája (ford.: Molnár Zsófia) és Neil Gaiman The Sandman című képregénye alapján a TRIP és a Béta Társulat közös bemutatója.

Egy meg nem nevezett ország meg nem nevezett nagyvárosának a peremén járunk. A frissen kinevezett rendőrkapitány feleségül veszi az egyik helybéli fiatal lányt, Baby Mo-t, hogy kiemelje „a bűn és az erkölcstelenség mocsarából.” Ő azonban még mindig szerelmes volt iskolatársába, a helyi kisstílű drogdíler Zac-be… Adott a szerelmi háromszög és a bűnözéssel átszőtt, kilátástalan helyzet; egy idő után összefonódik álom és valóság. A tragédia elkerülhetetlen.

Az alkotók számára az egyik legnagyobb inspirációt és kihívást a képregények és álmok világának színpadra vitele jelenti: „Többet szeretnénk a színpad és nézőtér klasszikus felosztásánál. A világok közötti átjárhatóság kérdése meghatározza a cselekményt: így törekszünk a hagyományos nézői attitűd megkérdőjelezésére, hogy mélyebb bevonódást és aktivitást érjünk el.” Az előadás helyszínéül szolgáló egykori tengerjáró hajó az álom és valóság közötti köztes térré válik, amelyet az előadás során bebarangolnak a nézők.

Szereplők:
Kapitány – Árvai Péter
Zac – Kabdebon Dominik
Baby Mo – Trömböczky Napsugár
Lulu – Őri Eszter
Zenészek: Magasi Dalma, Szepes Anna, Tóvaj Ágnes, Lakatos Dániel, Nyáry Pál
Díszlet, jelmez: Molnár Anna, Petrovics Eszter
Dramaturg: Szepes Anna
Asszisztens: Solténszky Ráhel
Rendező: Nyáry Pál

15.00 Vekker Műhely – Ne csukd be a szemed! (’90)​

Komplex színházi nevelési előadás 12 éves kortól.

Mást látunk, hallunk, másra figyelünk, és máshogy kommunikálunk. Mindannyian értjük-e egymást? Értjük-e a másikat?

Előadásunkban egy hallássérült lány próbál beilleszkedni egy kortárs közösségbe. Ez nem egyszerű, pedig mindenki tele van jóindulattal.

Szereplők: Czuczor Nóra, Kuklis Katalin, Tóth Gábor
Dramaturg: Szivák-Tóth Viktor
Szakmai konzulens: Puha Andrea, Ondrejcsák Eszter
Rendező: Perényi Balázs

17.30 FAQ Társulat - Váratlanul (’135)​

Interaktív előadás.

Flóra, a 25 éves éjszakás nővér öt napja költözött be élete első albérletébe. A sűrű munkabeosztása mellett még alig volt ideje berendezkedni. Flóra kiegyensúlyozott családban nőtt fel, de a baráti kapcsolatai inkább a virtuális térre szorítkoznak.

Ebbe a helyzetbe toppan be nagyon is valóságosan egy hajnalon Flóra 18 éves öccse, Máté, akit nemsokára követ a lakásba az újdonsült szerelme, Julcsi is. Julcsi az erőszakos expasija elől menekül, Máté élvezi a felnőttes nyári szünetet nővére lakásában. Lassan, alig észrevehetően foglalják el Flóra életterét, aki a chatbeszélgetések világába menekül. Aztán elérkezik a születésnapja.

Főhőseink fiatal felnőttek, akik most csöppennek bele igazán a nagybetűs életbe. Egy apró belvárosi albérletben hirtelen reménytelenül összekuszálódnak a szálak, de már nem lehet visszamenekülni a gyermekkor tudatlan biztonságába. Venni kell egy nagy levegőt és döntéseket kell hozni.

Az előadás második felében közös beszélgetésre hívjuk a nézőket, ahol lehetőségük van körbejárni és akár alakítani is a szereplők sorsát.

Szereplők: Georgita Máté Dezső, Horváth Dóra, Lakatos Dorina, Tóvaj Ágnes

Dramaturg: Zsigó Anna

Rendező: Kárpáti Pál

21.15 Trainingspot Társulat - Replay (’80)​

Richard Linklater Visszajátszás című filmje alapján.

Számokban:
Van ez a 3 arc… 1 darabig igazából csak 2… Van 1 nappali, ahonnan valamiért 1 idő után se ki, se be… Van 1 közös múlt, ami igen érdekes körülmények között visszaidéződik… Van minderre 70 – 80 perc, reál időben… 0% bevonás… 100% kukkolószínház!

Jelige: Ti vagytok a falak.

Idézet:

„Tudod mi jutott eszembe? Ha már tényleg nem ugyanaz az a csávó vagy, mint 12 éve, akkor nem eshet olyan nehezedre a bocsánatkérés… hiszen ezt a szörnyűséget egy korábbi éned követte el, akihez már semmi közöd, jól mondom? De csak tegyük fel, játsszunk el a gondolattal, hogy – ne adj isten – ugyanaz a fazon vagy, aki képes ilyesmire… hát tudod, Viktor… ez esetben egy szimpla bocsánatkérés Zsuzsitól, még bőven kevés is… Nincs igazam?”

Játsszák:
Jobbágy Kata
Boros Ádám
Boda Tibor
Rendezte: A csoport

Az előadást 16 éves kortól ajánljuk!