Inárcs – Győr: oda-vissza

Immár 22. alkalommal mutattuk be március 11-én Titanic Vízirevű című darabunkat. Ezúttal rendhagyó módon nem Budapesten, hanem Győrben került sor az előadásra. Barátaink, a győri RÉV Színházi és Nevelési Társulat tagjai hívtak meg minket bázisukra, a Rómer Házba.

A kirándulásra elvittük magunkkal az általános iskolás színjátszókat is, hogy szaporítsuk színházi és közösségi élményeiket. Fazekas Anna Dorottya így mesélt a fiatalokkal eltöltött napról.

Fotó: Czibóka Gábor

Kellemesen indult a nap, ugyanis a közel két órás út után a Rómer Házba való megérkezést nyolc darab 50 cm (!) átmérőjű, frissen kisült pizza koronázta, ami megfelelően megalapozta az aznapi jó hangulatot. Míg a „nagyok ” elkezdték a darab bepróbálását, addig a fiatalokkal és néhány – a darabban nem játszó – társulati taggal nekivágtunk Győrnek. Mondanom sem kell, elsőnek a legfontosabb „kulturális” látványosságot, a játszóteret tekintettük meg, ahol kellő időt szánva a „műemlékre” másfél órát el is töltöttünk. Következő lépésben átkeltünk a Rábán, hogy a játszótéren kellőképp kifárasztott testünket egy jól megérdemelt süteménnyel kényeztessük. Sikerült bevennünk – közel negyvenen – Győr egyik legkisebb cukrászdáját és jócskán megemelnünk az aznapi bevételt. Ennyi kulturálódás után, végtére is benéztünk a Püspöki Székesegyházba is és üdvözöltük Szent László hermáját, Magyarország harmadik legértékesebb ereklyéjét, majd bejártuk a várost további meghódítandó szobrok és terek után kutatva. Persze az igazi esemény az esti előadás volt, melyet habár már többen is láttak a színjátszók közül újfent sikert aratott a fiatalok és a győri közönség között is.

Győri előadásunk apropóján beszélgettem Balla Richievel, a házigazda társulat tagjával. A csapat nem ismeretlen az inárcsi közönség számára, hiszen rendszeres fellépői a Színkavalkád Fesztiválnak és azon kívül is vendégeskedtek már a Zrumeczky Művelődési Házban.

  • Szeretnénk megköszönni a győri meghívást és vendéglátást. Hálásak vagyunk a profi segítségért az előadás előkészületénél. Nagyon kellemesen éreztük magunkat a Rómer Házban. Milyen tevékenységet végeztek itt a RÉV Színházi és Nevelési Társulattal? Mennyire sikerül közösséget teremteni Győrben?
  • Hát először is mi köszönjük, hogy elfogadtátok a meghívást. Kvázi egy két éves egyeztetés gyümölcse érett meg, és ez leginkább Bojkovszky Zsolt “Bojki”-nak, az egyesületünk elnökének és a társulatunk munkatársának köszönhető, hiszen az operatív és a technikai lebonyolítást is Ő intézte. Nélküle egyébként azt hiszem – sőt biztos vagyok benne – hogy nem ott lennénk, ahol most vagyunk. A Rómer Házzal való együttműködésünk is nagy részben neki köszönhető, sokat tesz azért, hogy a lehető legjobb színvonalon valósulhassanak meg a dolgok. A RÉV SzNT egyébként helyileg a színházi és a résztvevő színházi vonalat képviseli, valamint szakmai napokat is tartunk évről – évre a “Házban”. Mellette pedig az Import Impró Egyesület másik, állandó társulatával, az Import Impró Társulattal játsszunk rögtönzésre épülő előadásokat, kéthetente. A RÉV-esek itt is érintettek, színészként és operatív “háttéremberként” is! Ez a két társulat egy nagy baráti társaságra épül, akik nagyon szeretik csinálni azt, amit csinálnak, egy nagy közösségként próbálunk előre nyomulni a győri kulturális életben. Emellett pedig az egyesületből és a RÉV-ből is sokan foglalkozunk gyermek-, és diákszínjátszó csoportokkal, szóval így igyekszünk közösséget építenünk magunkból és magunk köré a diákokból!

    Fotó: Mezősi Kristóf

  • Én már nem is emlékszem, mikor találkozott egymással a két társulat, melyik vidéki fesztiválon. Nekem a 2014-es Színkavalkádon előadott Zakkant című darabotok ugrik most be, mint a legkorábbi emlékem rólatok, de ezt megelőzően is biztos, hogy láttuk már egymást. Nektek mi volt az első KB35-ös élményetek?
  • Biztos vagyok benne, hogy már a “régi” ODT-ken (Országos Diákszínjátszó Találkozókon) találkoztunk, ott voltunk egymás mellett, legfeljebb ez még nem tudatosult Bennünk! Nekem az első személyes emlékem Veletek kapcsolatban, 2012-ből A hetediken, Balassagyarmaton. Aztán két évvel később itt láttunk Benneteket társulatilag a RÉV-vel is, csodálatos emlékként él Bennem az akkori Titanic Vízirevü. Ha jól emlékszem még a fesztiválon megbeszéltük, hogy megyünk Hozzátok a nyáron és visszük a Zakkantat a Színkavalkádra.
  • Örömmel utaztunk hozzátok, mert nagyon hasonlóan gondolkodunk a színházról. Ti is játszottatok már többször Inárcson. Lelkesen viszünk diákokat az előadásaitokra, amikor a MU Színházban léptek fel. Strandoltunk is együtt már egy vidéki színházi fesztivál ideje alatt. Te hogy látod, miért vagyunk ennyire egy hullámhosszon?
  • Első és második körben, nagyon kézen fekvően azt mondanám, hogy a színház szeretete és az erős közösségépítési vágy, ami nagyon hasonló a két társulatban. Aztán, Ti jó emberek vagytok (és szerintetek Mi is). Mindkét csoport vágyja az új impulzusokat, amikből a másik csapat tud adni rendesen, legyen ez akár egy új előadás, egy fesztiválon való beszélgetés vagy egyéb más fórumokon való találkozás… akár Inárcson, akár Győrben. Azt hiszem, a pápai strandolásunk alkalmával vált számomra megkérdőjelezhetetlenné a két csapat összefonódása emberileg. Láttuk egymást fürdőruhában, azért ez már a bizalom jele.
  • A jövőben pedig még több közös programot szeretnénk veletek: nyári tábort, közös előadást. Mesélsz ezekről kicsit?
  • Így van. Bár a táborozás csak szőrmentén érinti a RÉV-et, Bettyvel és Öcsivel közösen vezetett gyerekszínjátszóinkkal (Arrabona Diákszínpad) kapcsolódunk be a nyári táborotokba, ha a szülők is úgy akarják, bár eddig még nem ellenkezett senki. Ez a megkeresés a Ti oldalatokról merült fel, Mi pedig egy koprodukciós előadás tervét vázoltuk fel Viktornak, amire nagy örömünkre rábólintott. Egyelőre kicsiben gondolkodunk, részetekről 3 fő (Fodor Katalin, Boda Tibor, Szivák – Tóth Viktor), részünkről a 4 társulati tag (Bálint Betty, Nagy Zsolt Zsozsa, Szántó Dániel és jómagam) kapcsolódik be a munkába, de szerintem ez még tovább és tovább gyűrűzik majd az évek során és remélhetőleg egy 30 fős előadásban kulminál majd. Az előadás egyébként a mindkét társulatot befogadó MU Színházban lesz, januárban. Az előadás témája a családon belüli erőszak, mint nagyon fontos és rettentően kemény témafelvetés. Az előadást Tasnádi István írja majd improvizációk alapján, Vidovszky Gyurit pedig rendezőnek kértük fel az előadáshoz.
  • Mikor és hol találkozhatunk veletek legközelebb?
  • Közös ügyeinkből fakadóan még találkozni fogunk a tavasz során, pár megbeszélés alkalmával. Ami még biztos, hogy érkezünk Hozzátok idén is a Színkavalkádra, immár negyedik éve, a Zakkant, a Kovács János felnövekedése és bukása 14 stációban elmesélve és az Irina után, most a Kívül – belül c. ifjúsági előadásunkat visszük (rendező: Pass Andrea), ami a kirekesztés, szereptévesztés problémájával foglalkozik. Már nagyon várjuk, az biztos! És zárómondatként azt kívánom, hogy még száz és száz oda – vissza meghívásban legyen része a két társulatnak.

    Bálint Betty, Balla Richie, Szántó Dániel, Nagy Zsolt Zsozsa, Fotó: Mezősi Kristóf

Írta: Fazekas Anna Dorottya, Kiss Nóra

Képek: Czibóka Gábor, Mezősi Kristóf

Címke , , , , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


The reCAPTCHA verification period has expired. Please reload the page.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .